Látásunkkal kapcsolatban, ha valamilyen probléma áll elő általában a leggyakoribb optikai hibák jutnak az eszünkbe, a távollátás, a rövidlátás, vagy a 40 éves kor után jelentkező olvasási problémák, de emellett igaz szerencsére ritkán, de más rendellenességek is előfordulnak. Az egyik ezek közül a színtévesztés.
Azt tudjuk, hogy a különböző színű fény más és más hullámhosszúságú, ezek között úgy tudunk különbséget tenni, hogy a fényérzékelő sejtek más és más fényre érzékenyek. Ezek a sejtek az úgynevezett csapsejtek. A különböző színeket úgy láthatjuk, hogy az agy ezen sejtek jeleiből kitalálja, hogy az adott fény milyen színű, kiszámolja a kapott csapsejtekből kapott adatokból. Ha ezen sejtek érzékenysége eltér a megszokottól, valamerre eltolódik, úgy nem tud különbséget tenni néhány szín között. A leggyakoribb a vörös zöld színtévesztés.
A közlekedésben ez érthető okok miatt (piros lámpa zöld lámpa jelentősen eltérő üzenete) hivatásos jogosítványt színtévesztő nem kaphat. Hasonló a helyzt több szakmánál is, például a villanyszerelőknél. A vizsgálat a sokak által ismert pöttyös könyvvel az úgynevezett ISIHARA teszttel történik, melynek segítségével pontosan meghatározható a probléma fajtája és mértéke.
Érdekes, hogy az afrikai népcsoportokban nincsenek színtévesztők, aki nem tudta megkülönböztetni a mérgező zöld gyümölcsöt az érett pirostól, annak az evolúció nem engedte örökíteni tovább ezt a rendellenességet. Ezzel ellentétben az eszkimóknál ez a probléma igen gyakori, mivel az életben maradáshoz szükséges sötét fókát a fehér hótól így is kitűnően meg tudták különböztetni, ezáltal a színtévesztés semmilyen problémát nem okozott.
Gyógyítani nem lehet, de szemüveggel korrigálni igen, melynek kifejlesztésében nemzetközileg is maradandó érdemeket szerzett Dr Wenczel Klára, és Dr Ábrahám György professzor. Jelenleg az igen erős csillogás, másnéven reflexió miatt hordásuk kényelmetlen és zavaró, de reményeik szerint ezekre a problémákra hamarosan megoldást találnak.