iolAMD - intraokuláris lencse makuladegenerációban szenvedőknek

Egy új típusú intraokuláris lencse reményt adhat azoknak, akik időskori makuladegenerációban (AMD) vagy a retina más, degeneratív elváltozásaitól szenvednek.

Az iolAMD lencséket, melyek úgy is ismertté váltak, mint a "Hubble implantátum" a Hubble űrteleszkópnál annak idején sok gondot okozó szférikus aberráció inspirálta.

Az iolAMD kifejlesztése a london-i kórházban szemészeti műtéteket végző Bobby Quershi-nek és Pablo Artal professzornak, a murcia-i egyetem fénytannal foglalkozó fizikusának köszönhető.

Az első iolAMD lencsék beültetésére 2014 januárjában került sor és eddig körülbelül 100 beteg kapott ilyen típusú intraokuláris lencsét az Egyesült Királyságban.

A kórház szóvívője elmondta - ahol a műtéteket végzik -, hogy általánosságban elmondható, hogy javulás figyelhető meg a látásélességet illetően. A műtét utáni látásélesség várható mértéke páciensfüggő és a kisebbtől a sokkal nagyobb mértékű javulásig is vannak példák.

Az iolAMD abban különbözik hagyományos társaitól, hogy az új tervezésű kialakításnak köszönhetően 2 műlencse van egymás mögött elhelyezve, egymástól 2 mm távolságra. A két lencse feladata az, hogy a makula sérült területéről a retina egészséges részére fókuszálja a nézett tárgyról a szembe visszaverődő fénysugarakat.  A két tagból álló lencserendszer a látott képet felnagyítja és a retina egészségesebb területére fókuszálja azt.

A két műlencse gyakorlatilag ugyanúgy működik, mint a Galilei-féle (ismert még így: Hollandi) távcső lencserendszere. Az iolAMD tárgyoldali tagja egy konvex, azaz gyűjtőlencse (az objektív). A retinához közelebb eső tagja pedig egy konkáv, azaz szórólencse (az okulár). Az iolAMD lencsék hyper-aszférikus felszínnel és egyedi hullámfront karakterisztikával rendelkeznek, annak érdekében, hogy csökkenjenek azok az optikai torzítások (magasabb rendű fénytörési hibák), melyek általában a magas fénytörő erejű lencsékre is jellemzők.

Az időtálló akril (másnéven PMMA, azaz poli-metil-metakrilát) anyagból készült műlencsék pozíciója könnyedén változtatható a megfelelő fókuszálás érdekében. Az iolAMD a makuladegeneráció száraz és nedves formája esetén is ugyanúgy alkalmazható, akárcsak a diabéteszes makulopátia, a makulalyuk és az olyan örökölhető állapotok esetén is, mint a Stargardt- és a Best-szindróma.

A speciális műlencse megalkotói szerint az iolAMD lencsék megfelelő helyre való beillesztése kevesebb, mint 10 percet vesz igénybe a műtét során.

Az iolAMD-vel kapcsolatban eddig összegyűjtött adatok az Európai Katarakta és Refraktív Sebészek  éves kongresszusán lesznek prezentálva még idén szeptemberben, Londonban.