|
|||||||||||||||
![]() |
| 1. ábra: A maculadegeneráció a centrális látást károsítja |
Az AMD két fő típusra osztható fel:
A száraz típus a gyakoribb, a 60 év feletti korosztály kb. 10%-át érinti, általában a látást kevésbé veszélyezteti.
Az érújdonképződéssel járó formára a súlyos, gyors látásromlás jellemző
Ez a forma a 60 év felettiek kb. 2%-át veszélyezteti a chorioidea
felől a retina pigmentepithel (RPE) és a retina felé növekedő újdonképzett
erek következtében. A chorioidea neovascularisatio (CNV) más állapotokban
is előfordulhat, mint pl. myopia, histoplasmosis, de a leggyakoribb ok
az időskori maculadegeneráció.
Az időskori maculadegeneráció előfordulása 75 év feletti korosztályoknál
4x gyakoribb, mint az 55-64 év köztieknél.
Az maculadegeneráció első jelei a kis sárgás foltok képében mutatkozó drusenek megjelenése, amelyeknek száma a kor előrehaladtával növekszik. A 70 év felettiek több, mint felénél látható ez az elváltozás, így az időskori maculadegeneráció diagnózis gyakran csak akkor születik meg, amikor a drusenek nagyok és látásromlást okoznak. Teljes látásvesztés nem jellemzi a kórképet. A centrális látás torzulása, homályosodása, majd fokozatos elvesztése jellemzi, a perifériás látás megkímélésével.
![]() |
| 2. ábra: Drusenek |
A maculadegeneráció okozta látásromlás okai:
A kétoldali nedves típusú AMD-t mutató betegek kb. fele a diagnózis felállítása utáni 5 éven belül szociális értelemben megvakul. A rossz prognózisért részben a késői diagnózis is felelős, mivel a látásromlás észrevétlen maradhat, ha a páciens másik szemén még jó látás található. Sok páciens akkor észleli csak a betegségét, amikor már mindkét szeme érintett és így az elsőnek megbetegedett szemen a kórkép már erősen előrehaladott stádiumban van.
A kórkép etiológiája összetett és részleteiben nem teljesen tisztázott.
Okként az anyagcsere termékek fotoreceptorok felől a chorioidea
capillárisai felé történő transzportjának zavarát jelölik meg.
Más nézetek szerint a choriocapilláris perfúzió megváltozása
tehető felelőssé. A fotoreceptorokat és RPE-t károsító szabad gyököknek
is jelentőséget tulajdonítanak a maculadegeneráció kialakulásában.
A kardiovaszkuláris betegségekben szenvedő személyeknél gyakran észlelt
maculadegeneráció miatt feltehető a keringési zavarok kóroki szerepe is
a betegség kialakulásában.
Normál retinában a RPE elválasztja a chorioidea rétegét a retinától, vagyis a fotoreceptoroktól (3. ábra)
![]() |
| 3. ábra: Normál retina |
A RPE metabolikus aktivitásának zavara lipofil szövettörmelékek felhalmozódáshoz, a chorioidea és RPE rétegét elválasztó Bruch membránnak amorf megvastagodásához vezet. Szemtükörrel jól észlelhetők ezek a drusennek nevezett depozitumok. (4. ábra)
![]() |
| 4. ábra: Drusenek képződése |
Érújdonképződéssel járó maculadegenerációban a drusenek a Bruch membránon repedéseivel társulnak. Az ugyancsak károsodott RPE által produkált angiogenetikus növekedési faktorok a chorioidea felől, a Bruch membrán résein keresztül érproliferációt váltanak ki. Ez a fotoreceptorok progresszív károsodását okozza. (5. ábra)
![]() |
| 5. ábra: Újdonképzett erek áttörése a Bruch membránon |
A folyamat kötőszövet felszaporodásával, a fotoreceptorok, az RPE, és a chorioidea belső rétegét elfoglaló, korongszerű hegesedéssel zárul. (6. ábra)
![]() |
| 6. ábra: Disciformis hegesedés kialakulása |
A kórkép diagnózisa a látásélesség vizsgálatával, biomikroszkópos vizsgálattal és fluorescein angiographiával (FLAG) lehetséges. Egyes esetekben indocyaninzöld-angiographia (ICG) további hasznos információkat nyújt a betegségről.
Az angiographia segítségével az érújdonképződés két formája: a klasszikus és az okkult jól elkülöníthető. Kevés maculadegeneráció mutat kizárólagosan klasszikus érújdonképződést, többsége okkult komponenst is tartalmaz, és emiatt az elváltozás szélei gyakran nem határolódnak el élesen a környezettől. Az okkult léziók kimutatásában az ICG angiographia a FLAG-nál hasznosabb információt nyújthat.
A chorioidea érújdonképződés lokalizációjától nagyban függ a látásromlás
mértéke. Elhelyezkedésük szerinti lehet:
subfoveális - a foveola avascularis zónáját érintő elváltozás
juxtafoveális - 200 mikrom-en belül eső, de a foveolát nem érintő
elváltozás
extrafoveális -a centrumtól számított 200 mikrom-en kívül eső lézió
A legtöbb beteg érújdonképződése subfoveális, amely rossz látási prognózist jelent.